Miért a tőzsde?

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kidolgozott egy módszertant, amivel figyelemmel kíséri a magyarországi vállalatok tőzsdeérettségét. Mostanra mintegy 500 olyan hazai vállalkozást azonosított, amely alkalmas arra, hogy tőzsdére lépjen.

A valós szám ennél minden bizonnyal jóval magasabb.


Tőzsdén lenni a mai napig igazi presztízs.

A tőzsde megköveteli a transzparencia, az átlátható működés és befektetői kommunikáció egy lényegesen magasabb szintjét. Ez jótékonyan hat a cég napi működésére és pénzügyi tervezési folyamataira egyaránt, végső soron pedig erősíti a bizalmat, mind a piacok, mind a partnerek, mind a bankok részéről.

A legtöbb cég számára a tőzsdei forrásbevonás olyan alternatíva lehet, ami a klasszikus bankhitelekhez, kockázati tőkebefektetésekhez vagy vállalati kötvényekhez képest rugalmasabb módon, nagyobb szabadságot biztosítva segíti a vállalati célok elérését.

Miután a tőzsdén forgó részvények – értelemszerűen a mindenkori kereslet függvényében – likvid értékpapírok, ezért egy tőzsdei cég által végrehajtott vállalatfelvásárlások során kézenfekvő megoldás a felvásárlási célpontokért kisebb vagy nagyobb részben új kibocsátású részvényekkel fizetni. Mindez lehetővé teszi egy komplexebb akvizíciós stratégia kialakítását és potenciálisan olyan méretű akvizíciók végrehajtását, amelyekre a cég zárt körű korszakában még nem lett volna képes.

Idehaza még mindig kevéssé része az üzleti gondolkodásnak, hogy a cégtulajdonos az exitjét is végrehajthatja akként, hogy a cégét tőzsdére viszi. Egy időben megtervezett, üzletileg és kommunikációban jól előkészített tőzsdei bevezetés páratlan lehetőségeket ad az alapítók kezébe. A tőzsdére lépés ugyanis kontrollált, részleges exitre ad módot, úgy, hogy a cég feletti ellenőrzés mégis a cégtulajdonosnál marad.

Tőzsdeérett a cége?

A tőzsde kiváló eszköz arra, hogy egy kompetitív piacon a vállalat versenyelőnybe kerüljön más szereplőkkel szemben, és tőkepiaci eszközökkel nőjön ki olyan helyzeteket, amiket privát társaságként nem tudna. Ennek ellenére Magyarországon – akár Európát, akár a szűkebb régiót nézve – arányaiban jóval kevesebb cég lép a tőzsdére.

Bár ennek számos oka lehet, a tőkepiacon eltöltött hosszú évek alatt azt tapasztaltuk, hogy a legfőbb ok jellemzően az, hogy a cégtulajdonosok alulértékelik saját vállalatukat. Másként megfogalmazva, magasabbra teszik a tőzsdei belépéshez szükséges mércét, mint ahol az valójában van.

A szolgáltatásunk abban segít Önnek, hogy felmérje, az Ön cége felkészült-e a tőzsdére lépésre.


A kapcsolatfelvételi űrlap kitöltését követően 48 órán belül felvesszük Önnel a kapcsolatot.

Telefonon vagy e-mailen leegyeztetjük a teendőket.

Az adminisztráció elvégzését követően elkezdődik az érdemi munka.

Elküldjük a kérdőívet, aminek kitöltése kb. 20 percet vesz igénybe.

A kitöltött kérdőív beérkezését követően azt a csapatunk kiértékeli.

Ezt követően egyeztetünk 2 workshop időpontot, amin a tőzsdére lépés részletes feltételeiről, előnyeiről és a szükséges céges változtatásokról fogunk beszélgetni.

A workshopokat követően közösen értékeljük az eredményeket, és konkrét javaslatokat teszünk a tőzsdei felkészüléshez szükséges lépésekre.

Mit tartalmaz a tőzsdeérettségi vizsgálat csomag?


2X3ÓRÁS WORKSHOP

  • Az első workshopon felmérjük a cég tőzsdeérettségét, interjút készítünk a cég vezetőivel, managementjével, kulcsmunkavállalókkal;
  • A második workshopon közösen kielemezzük a szabályozott piaci vagy az Xtend platformra lépés lehetséges előnyeit.

Pontos feladatlistát kap a tőzsdére lépés előtti
és közbeni teendőkről.

Személyes egyeztetéseket tartunk a workshop után is,
az esetlegesen felmerülő kérdésekkel kapcsolatban.


Nem kérjük, hogy a cég összes szenzitív üzleti titkát ossza meg velünk. Természetesen elkerülhetetlen, hogy bizonyos üzleti információk birtokába kerüljünk, hiszen a megbízás során fel kell mérni a cég működését, belső hajtóerőit, és a tulajdonosok és a menedzsment motivációit, azonban igyekszünk a kérdéseket úgy megfogalmazni, hogy a kért információk körét az elengedhetetlenül szükséges minimumra szorítsuk.

Régóta dolgozunk tőzsdei vagy tőzsdére készülő cégeknek, és megbízási szerződéseink szigorú titoktartási klauzulákat tartalmaznak. Ez nemcsak azt jelenti, hogy a tudomásunkra jutott információkat nem adhatjuk át harmadik félnek, hanem azt is tiltja, hogy megemlítsük másoknak, hogy a cégük egyáltalán fontolgatja a tőzsdére lépést. Tisztában vagyunk ugyanis vele, hogy ez rendkívül bizalmas és szenzitív információ, ami nem szerencsés, ha idő előtt kitudódik. Ezt maximálisan tiszteletben tartjuk.

A workshop nem arról fog szólni, hogy általában miért jó a tőzsde. Arról sem fog szólni, hogy a cégüknek mindenképpen a tőzsdén a helye. Egyrészt a cégtulajdonosokat nem ugyanazok a mozgatórugók hajtják, így ami jó az egyiknek, nem biztos, hogy az a legpraktikusabb választás a másiknak. A tőzsdeérettségi vizsgálat végén választ fogunk adni az összes kérdésükre, és konkrét és kézzelfogható teendőlistát fognak kapni.

A TŐZSDÉRŐLÉS A TŐZSDÉRE LÉPÉSRŐL

A tőzsdére lépést fontolgató gazdasági társaságok előtt több út áll: választhatnak a szabályozott piac (ez gyakorlatilag a klasszikus tőzsde) és a BÉT által működtetett multilaterális platform, az Xtend piac közül.

A szabályozott piacon is két kategóriát különböztetünk meg. Az egyik a Standard kategória – itt olyan cégek találhatóak, mint a Delta Technologies, az MKB Bank vagy a Kulcs-Soft. A másik, egy fokkal magasabb kategóriájú platform a Prémium kategória – itt találhatóak a blue chipek (OTP, MOL, Richter és Magyar Telekom) és egyéb más társaságok, mint például az Alteo, a Duna House vagy a 4iG.

Az Xtend piac első belépője a Megakrán volt, és az elmúlt években sokan követték, mint például az Oszkó Péter nevével fémjelzett OXO Technologies, NAP és a Gloster.

A tőzsdére készülő cégeknek vagy a Standard kategóriában (szabályozott piac) vagy az Xtend piacban érdemes gondolkodniuk, főként azért, mert ezek előírásai könnyebben teljesíthetőek egy olyan cég számára, amelynek a részvényei még nincsenek bevezetve a tőzsdére.

A Standard és az Xtend piac között több eltérés van, ezek közül négy igazán lényeges a gyakorlatban:

Az Xtend-re való bevezetés Információs Dokumentum elkészítésével történik, amit a BÉT hagy jóvá. A szabályozott piacra való bevezetéshez egy ennél komolyabb dokumentumot, Kibocsátási Tájékoztatót szükséges készíteni, amit a Magyar Nemzeti Bank engedélyez.

A Standard kategória előírásai szerint legalább 10% közkézhányadot kell megteremteni a bevezetés során, vagy legalább 100 részvényessel kell rendelkeznie a cégnek, vagy pedig legalább 100 millió forint árfolyamértékű részvénynek kell közkézhányadba kerülnie. (A közkézhányadba azok a részvényesek számítandók, akik 5% alatti részesedéssel bírnak). Az Xtend piacon nem szükséges a közkézhányadot megteremteni.

A Standard kategóriában előírás, hogy a kibocsátó IFRS szerinti éves beszámolót és féléves jelentést tegyen közzé, míg az Xtend piacon nincsen IFRS-kötelezettség.

Az Xtend piacra regisztrálandó társaságoknak kötelező megbízniuk egy ún. kijelölt tanácsadót, akik jellemzően befektetési szolgáltatók. A szabályozott piac esetében nincs ilyen kötelezettség.

A tőzsdére lépés egy időigényes folyamat, főképp azért, mert az egyes lépések egymásra épülnek. Jellemzően 9-12 hónap a felkészülés ideje, és bár precíz szervezéssel ez lehet rövidebb is, de az sem kizárt, hogy akár 1,5 évet is igénybe vehet a teljes folyamat.

Kik vagyunk?


Az Aegist két ügyvéd alapította meg, dr. Simon Stella és dr. Perger Gábor ügyvédek, akik tőkepiaci/értékpapírjogra, M&A-re, valamint bizalmi vagyonkezelésre specializálódtak.

Az AegisLegal elnevezésű ügyvédi irodájukon keresztül jelenleg is több, a BÉT Standard kategóriában, valamint az Xtend piacon jelenlévő kibocsátót támogatnak jogi tanácsadással, valamint számos, a Növekedési Kötvényprogram égisze alatt történt kötvénykibocsátásban működtek közre, közöttük zöld kötvénynek kibocsátásában is.

Emellett az ügyvédi irodájuk jelenleg is több társaságnak nyújt tanácsadást, valamint támogatja a tőzsdei bevezetési folyamatukat.

Dr. Perger Gábor

Gábor több mint 15 éve képvisel tőzsdei vállalatokat, több tucatnyi tőkepiaci tranzakción dolgozott. Számos vállalatfelvásárlás és tőkebefektetés során látott el jogi képviseletet, mind eladói, mind befektetői oldalról.

Dr. Simon Stella

Stella több évnyi Big4 és ügyvédi tapasztalattal rendelkezik, fő szakterülete a bizalmi vagyonkezelés és a tőkepiaci jog. Ügyfelei között megtalálhatóak tőzsdei, valamint tőzsdére készülő cégek, kötvénykibocsátók.

LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA